Ismét eltelt egy szűk fél év, minden nap eszembe jut, hogy írni kellene a naplóba. Nem miattatok, ne legyenek senkinek illúziói, egyszerűen azért mert marha gyorsan feledésbe merülnek a történések...
Lassan itt a február. Szombat van, a gyerekek a délutáni alvást gyakorolják, nem sok sikerrel úgy hiszem, mivel Era már egy órája benn van náluk. Egyedül még nem alszanak, de ez nem is baj, attól félek hamar elmúlik az az idő amikor már csak mi jelentjük nekik a biztonságot, és ha erre gondolok, már most hiányzik az odabújás...
Amit Zsófi egyébként hanyagol, nagyon jó kedve kell legyen hogy macskát játsszon, legtöbbször azt kapjuk hogy "óóóóó, apaaaaa hagyjál...." Andorka egész más, ő az aki ezer puszit ad amikor bemegy az oviba, úgy sejtem, nem is igazán szereti, csak azért jár mert muszáj.
Kezdjük el valahol, tehát mint az előzőekből kiderült: oviba járnak, mindketten. Katolikus óvoda, halacska csoport, napocska és fagylalt a választott jel. Egy óvónéni és egy óvóbácsi (amitől először féltem de kiderült, jó fej dolog ez valójában) Zsófi még most egy hónapja, január elejétől, de csak titokban, ugye még nincs három éves.... marhaság, ha egyszer óvodaérett a gyerek, minek legyen itthon nem? Már be is mutatkozott, valamelyik nap Norbi bácsi majd másnap Erát Mariann néni (Andorkának simán csak Marián) azzal fogadtak, hogy Zsófi csúnyán nézett rájuk. Azt azért megsúgom, hogy igen, tud csúnyán nézni, sőt, szerintem olyan csúnyán senki nem tud nézni mint az én gyerekem, néha arra gondolok, az Ördög hogy lehet hogy pont ezt a kicsi kislányt választotta testnek? Tehát csúnyán nézett, de olyan aranyos volt... persze, egy hónapja jár oda. Milyen aranyos lesz majd félév végén....
Nem jut ám ilyenkor eszembe semmi érdekes vagy vicces, az a baj. Ma megyünk mamiékhoz hétvégézni, sőt ott leszünk holnap is, meg még hétfőn is mivel a gyerekeknek síszünet van. Vagyis én dolgozom, Era dolgozik, a gyerekek meg Mamival lesznek Ladányban, kedden pedig Debrecenben Nagyival.
Ma biciklizni tanultunk. Andorka nagyon ügyes, még tartani kell a seprűnyéllel kicsit, de legalább oda néz ahová megy és a fal előtt kanyarodik vagy fékez, ez jó.
Szeretik Debrecent, bár havonta egyszer legalább vissza akarnak költözni Püspökladányba. Én nem szeretnék. Most egy hónapja itthon vagyok, tavalyi szabi, ünnepek, idei szabi...ez jó volt, mert tudtam tanulni, másrészt sokat voltunk együtt.
Szencsések vagyunk : hiszen Ladányban Papa és Mami vár, rengeteg programmal ( Piros erdő, táncház, szerelés az udvaron, játék Pannikával) ,
Andorka már négy éves elmúlt, 19 kiló körül van, és magasabb az átlagnál. Zsófi 15 kiló, három lesz és sokkal magasabb az átlagnál. Az oviban simán senki nem mondaná meg hogy Ő a legkisebb. Az oviban együtt játszanak. Andorka Zsófit következetesen Zsófnak nevezi.Zsóf próbálna mással is barátkozni, de Andorka ezt nem nagyon szereti.
Nagyon szeretik egymást, bár ezt ügyesen és kitartóan titkolják, verekszenek, harapdálják egymást, rugdosódnak, stbstb. Kb fele-fele arányban. Hiszen kedvenc meséjük a Jégkorszak. Néha kardfogú tigrisek, van amikor dinók, néha csak kutyák, macskák, cinegék.
Közeledik a farsang. Andorka valószínűleg tigris lesz, Zsófit terelgetjük Fifi, a nefelejcs vagy valami hercegnő stb. irányba, most még kardfogú tigris akar lenni.:-) Hörr.
Minden jót nektek!