Napló

Telik az idő. Azért kezdtem ezt a blogot hogy ne múljon el minden nyomtalanul és mégis, múlik. 

Nem írtam le mindent, sőt. Már én sem emlékszem. Bocsássatok meg.

Próbálom pótolni.

Voltunk kinn  tavaly a strandon a gyerekekkel párszor. 

Jó hely a kismedence, a gyerekek ismerkednek, játszanak, Zsófi egy helyes kis copfos kislánnyal. Erán fehér bikini volt, ez a történet szempontjából fontos.

Párbeszéd Zsóf és a copfos lány között:

- Az a fehér az anyukád?

- Igen. Az a barna meg az apám.

Andorkának ez amúgy nagy szívfájdalma, hogy Ő miért nem olyan barna mint Zsófi vagy én.

Szeretem a problémáit is. 

Nem tudjuk hogy öregszünk amíg nem éreztük azt, valami elmúlt.

Soha nem kell már fogni a kezüket csak azért nehogy elessen.

Nem kell felvágni az ételt, mert nincs foguk.

Nem kell tisztába tenni őket.

Az idő nagyon gyorsan telik. Négy és fél éve született egy pici babánk, ma pedig van két kisgyerekünk. 

  Gyakran azt gondolom, fel kellene írni azt a sok bölcs és okos dolgot amit a gyerekeim mondanak. Ezt persze legtöbbször nem teszem aztán meg, csak később sajnálkozom a feledésbe ment gyöngyszemet.
Itt egy friss, ropogós termés: Andorka ül a wc - n, erőlködik, megszemléli a produktumot, majd felkiált: 
- Apa, ez épp olyan, mint a platánfa gyökere! Nem, nem, olyan mint a kókuszpálmáé!
És nyilván, minden szabadidőnkben a platán és a kókuszpálma gyökereinek hasonlóságait-különbözőségeit kutatjuk...

A hét végén mamiéknál voltunk, anyu megkérdezte a gyerekeket, mi a legszebb dolog amire csak gondolni tudnak éppen. Zsófi ábrándos szemekkel közölte, hogy neki a legszebb az lenne, ha esne a hó. Andorka pedig egy szép, szaftos hússzeletre gondolt. Itt a válság, szorítani kell a nadrágszíjon, na.

 Ismét eltelt egy szűk fél év, minden nap eszembe jut, hogy írni kellene a naplóba. Nem miattatok, ne legyenek senkinek illúziói, egyszerűen azért mert marha gyorsan feledésbe merülnek a történések...

Lassan itt a február. Szombat van, a gyerekek a délutáni alvást gyakorolják, nem sok sikerrel úgy hiszem, mivel Era már egy órája benn van náluk. Egyedül még nem alszanak, de ez nem is baj, attól félek hamar elmúlik az az idő amikor már csak mi jelentjük nekik a biztonságot, és ha erre gondolok, már most hiányzik az odabújás...

Amit Zsófi egyébként hanyagol, nagyon jó kedve kell legyen hogy macskát játsszon, legtöbbször azt kapjuk hogy "óóóóó, apaaaaa hagyjál...." Andorka egész más, ő az aki ezer puszit ad amikor bemegy az oviba, úgy sejtem, nem is igazán szereti, csak azért jár mert muszáj.

Kezdjük el valahol, tehát mint az előzőekből kiderült: oviba járnak, mindketten. Katolikus óvoda, halacska csoport, napocska és fagylalt a választott jel. Egy óvónéni és egy óvóbácsi (amitől először féltem de kiderült, jó fej dolog ez valójában) Zsófi még most egy hónapja, január elejétől, de csak titokban, ugye még nincs három éves.... marhaság, ha egyszer óvodaérett a gyerek, minek legyen itthon nem? Már be is mutatkozott, valamelyik nap Norbi bácsi majd másnap Erát Mariann néni (Andorkának simán csak Marián) azzal fogadtak, hogy Zsófi csúnyán nézett rájuk. Azt azért megsúgom, hogy igen, tud csúnyán nézni, sőt, szerintem olyan csúnyán senki nem tud nézni mint az én gyerekem, néha arra gondolok, az Ördög hogy lehet hogy pont ezt a kicsi kislányt választotta testnek? Tehát csúnyán nézett, de olyan aranyos volt... persze, egy hónapja jár oda. Milyen aranyos lesz majd félév végén....

Nem jut ám ilyenkor eszembe semmi érdekes vagy vicces, az a baj. Ma megyünk mamiékhoz hétvégézni, sőt ott leszünk holnap is, meg még hétfőn is mivel a gyerekeknek síszünet van. Vagyis én dolgozom, Era dolgozik, a gyerekek meg Mamival lesznek Ladányban, kedden pedig Debrecenben Nagyival. 

Ma biciklizni tanultunk. Andorka nagyon ügyes, még tartani kell a seprűnyéllel kicsit, de legalább oda néz ahová megy és a fal előtt kanyarodik vagy fékez, ez jó. 

Szeretik Debrecent, bár havonta egyszer legalább vissza akarnak költözni Püspökladányba. Én nem szeretnék. Most egy hónapja itthon vagyok, tavalyi szabi, ünnepek, idei szabi...ez  jó volt, mert tudtam tanulni, másrészt sokat voltunk együtt.

Szencsések vagyunk : hiszen Ladányban Papa és Mami vár, rengeteg programmal ( Piros erdő, táncház, szerelés az udvaron, játék Pannikával) ,  

Andorka már négy éves elmúlt, 19 kiló körül van, és magasabb az átlagnál. Zsófi 15 kiló, három lesz és sokkal magasabb az átlagnál. Az oviban simán senki nem mondaná meg hogy Ő a legkisebb. Az oviban együtt játszanak. Andorka Zsófit következetesen Zsófnak nevezi.Zsóf próbálna mással is barátkozni, de Andorka ezt nem nagyon szereti.  

Nagyon szeretik egymást, bár ezt ügyesen és kitartóan titkolják, verekszenek, harapdálják egymást, rugdosódnak, stbstb. Kb fele-fele arányban. Hiszen kedvenc meséjük a Jégkorszak. Néha kardfogú tigrisek, van amikor dinók, néha csak kutyák, macskák, cinegék. 

Közeledik a farsang. Andorka valószínűleg tigris lesz, Zsófit terelgetjük Fifi, a nefelejcs vagy valami hercegnő stb. irányba, most még kardfogú tigris akar lenni.:-)    Hörr.

Minden jót nektek!

Nem én leszek a blogírók gyöngye, ez már borítékolható, évenkénti egy bejegyzés, havonta két látogató, sehol egy nyomorult reklám, illetve a keresőmotorok sem pörögnek fel a jól pozícionált blogcímtől.

Nagyon sok dolog van amit nem írok le hétről hétre, és szörnyű, de elfelejtem mit akartam, pedig jobbnál jobb történetek vannak, annyit nevetünk, néha sírunk hogy az csoda.

Nemcsak történetek mennek el persze. Ma vonattal jöttem haza, az állomásról pedig gyalog. Érdemes gyalogolni, az ember lát sok mindent amit autóból sosem, mint én ma egy érdekes fát, egy szép utcát és egy szuper kis pincehelyiséget ami boltnak kiadó és olyan apró az ajtaja hogy Andorka is beütné a fejét. Ha lett volna nálam fotóapparát lefényképeztem volna, de nem volt, holnapra el is felejtem. Ha mégsem, akkor majd megosztom a végeredményt.

 Ismét eltelt egy év és csak észre sem vettük. Zsófi már lassan három éves, fodrászhoz jár, szerintem nemsokára melltartót kell neki venni. Andor pedig óvodás.

Már több mint egy hónapja hogy visszaköltöztünk Debrecenbe, ez nagyszerű, nekem legalábbis mindenképp. Reggel utazok Püspökladányba (kicsiny falum, nem ott születtem én) ami különösebben nem gáz, csak financiális szempontból megterhelő, este utazás haza, autóval vagy vonattal. Ez úton kérek mindenkit aki ismeri az olcsóbb és gyorsabb alternatívák titkait, ne habozzon megosztani velem, én szívesen teleportálnék ha tudnám hogyan kell. Továbbá a gyors meggazdagodásos tippek is érdekelnek, amennyiben nem kell házalni vele.

Mivel a blogolás jellegéből adódóan kevéssé interaktív műfaj mint a beszélgetés, tv, barátlátogatás, verekedés stb. így nem láthattátok, hogy most volt egy pár perces szünet amíg nem írtam semmit mivel Zsófi kiballagott, közölte hogy pisilni kell, pelenka le, pisi, pelenka vissza, szobába vissza, alvás (vagy nyüzsgés)Ez azért nem rossz, mert nem pisil be már rég, tulajdonképp szobatiszta éjjel-nappal, azért viszont rossz hogy minden nap eljátssza és minden másnap Andorka is csatlakozik hozzá.

Tehát itt vagyunk, vettünk egy lakást, a gyerekek szokják, nincs vész, nekünk nehezebb kicsit az átállás, ez a korral jön. Eleinte volt kis zavar, mivel a költözés után egy héttel mentünk nyaralni, a gyerekek nem igazán tudták most akkor hol van a "haza". A garázs még tele, illúziók nincsenek, az egyik ismerősünk mesélte neki tíz év után is vannak kibontatlan dobozai.

Ha valakinek látogatni támad kedve, szóljon, jöhet.

Úgy döntöttem nem is írok többet csak jelzem, lehet jönni, olvasni bármikor, terveim szerint veszek egy jó kis jegyzetfüzetet (ami Söcének már van) felírom a napi érdekességeket és heti egy alkalommal közkinccsé teszem újra. 

Éljenek az elhatározások, nektek pedig jó várakozást!

Esik. Kitartóan és könyörtelenül, eddig 79 miliméter ami elég sok.

A gyerekek alszanak, Era vasal rendületlenül, én pedig megpróbálom össszefoglalni az elmúlt négy hónap eseményeit.

Zsófika tökéletesen és sokat járkál, szalad és beszél egyfolytában. Beszél, ez persze túlzás, ilyesmiket mond hogy 'den ami azt jelenti igen (iden) és bólint hozzá, a mamit következetesen Mininek mondja, pedig ki tudja ejteni a mamit is.

Egyre többet viccelget, humorizál, pl. ha azt kérjük mondja "mama" akkor általában azt mondja méjre változtatott reszelős hangon hogy papa, és ezen jót mulat.

Nem túl régen volt egy kis balesete, aki nézi a picasán a képeket annak feltűnhetett hogy be volt ragasztva a homloka. Mert elesett amikor épp a mátrában túráztunk, beütötte a fejét ami vérzett nagyon, ilyesztő volt. Kórház, kötözés, varrás nem volt de a seb maradandó.

Andorka egyre akaratosabb, illetve ha kérünk valamit, sokszor cak azért se' csinálja, inkább meggebedne, és nem nagyon tudunk rá hatni sajnos. Közben pedig végtelen aranyos, érzékeny, kedves, értelmes kisfiú, de néha megszállja valami démon. Sokszor megkockáztatom nem is akar már rossz lenni de nem bírja abbahagyni.

Van felírva néhány dolog amiket feltétlen le akarok írni, most ezek jönnek:

Andorka a tarhonyát tarfonyának mondja, nagyit agyinak hívja, ezt Zsófi is átvette.

Szeretne sokat pípívózni (porszívózni) kilocsolni az Era entémáját (intim lemosó)

Aztán ha már kirosszalkodta magát, akkor szól hogy moffárjótfogadok.

Mivel jól van nevelve, sokszor mondja: egészségégedre ha iszunk/eszünk előtte, és az anyját gyakran megkérdi milyen ruvát is vett fel. Majd közli vele hogy jól áll, csinos, stb. standard dumák amiket próbálok neki tanítani mit is szeretnek hallani a nők.

Kitaláljátok mik a hópelyhek? Segítek: visszajöttem enni hópelyheket (gabonapelyhet)

A Tantum Verdét következetesen Ping-pong verdének hívja, a védősisakot védősisapnak.

A vetítőt sajnos nem írtuk fel minek mondta pedig az is jó volt.

Zsófika is tud settenkedni (anno Andornál tűnt fel ez a görnyedt lopakodás), kézen fogva sétálgat a bátyjával. Minden reggel boldogan üdvözlik egymást, összebújnak, együtt isszák a reggeli kakaójukat.

Egyre többet játszanak együtt ( felváltva találják ki a témát, de mindig huncutkodás lesz a vége). Ebből adódóan sokkal több a vita köztük,mint eddig. Ezeket Zsófi ordítva, Andor férfiasan erőszakkal próbálja megoldani.:-)

Zsófikának 11 foga van , 85 cm, 12kg.

Andorka még 4 fogra vár, 100cm, 16kg.
Most nem jut egyéb az eszembe, megyek hát és jön a nejem, aki befejezi a befejezhetetlent.
Legyetek jók!

Mi
 

 Ismét itt a tavasz. Kivirít a kikelet, leveles lesz a liget!

Elkészült az udvarunk, lehet szaladgálni, nagyokat esni. Megbuntetett a rendőr 10000 forintra gyorshaljtásért, de  nem haragszom tényleg gyorsan mentem. Nincs is szebb egy gyors építésvezetőnél böhöm sáros autóban.

Magas a vérnyomásom, ezért szednem kell gyógyszert, és ismét közölték velem sokan hogy dagadt vagyok, le kell fogyjak, tehát fogyókúra van, nem is eredménytelen, már 3 kiló lement. A z elérendőig már csak 25 van hátra, ez a 3 kilenc napba került, tehát 8,3*9=75 nap múlva Slimfitt Imire változtatom a nevem.

Era is fogy, Ő most épp kardiózik a traineren.

Mi is van még? Ja, ez a blog nem is rólunk szól :-)

Most nem akarok időrendiségezni, csak úgy írogatok nektek magunkról.

Andorka mostanában se lát, se hall. Főleg ha kérünkvalamit/utasítjuk valamire. (állj meg!) Persze ilyenkor jönnek a szankciók (nem jöhetsz biciklivel sétálni) és a csálén formált, kicsit sírós-kiabálós ígéretek (MOFFÁRJÓTFOGADOK! , azaz mostmár szót fogadok és jó leszek)   Imádom, de akkor sem jöhet biciklivel.

Beíratkozott az oviba. Ez úgy nézett ki, hogy anya kitöltötte a papírokat, Andor és hű segítőtársa, Zsófi mindent megettek, amivel megkínálták őket, ráadásul duplán. (Zsófi mindent párossával hajlandó enni, mindkét kezében van valami ilyenkor) :-) Ez a beíratkozás emlékezetes marad, hiszen Andorka még le is esett egy magaslatról az udvaron.Szerencsére baja nem történt, az ijedtségen kívül. 

Zsófi első szava már régebben volt, jelenleg a mama, papa, any(a) an(dor) apa, pápá, alma, tessék szavakat tudja. Ez a szó pedig így hangzott: a . Erősen megnyomva, biccentve pl azt jelentette, kérem azt ott. Most. Ez lehetett anya, apa, vagy bármi más is, helyzettől és szövegkörnyezettől függően. Szeret beszélni, álmában is... apát emlegeti, szokott kacagni is. Rengeteget álmodik. Igazi nő. Bújós, kedves, csupaszív, egészen addig amíg fel nem dühíted, akkor aztán az Isten irgalmazzon (minimum halláskárosodás). Darázs-módra harcol az igazáért, játékokért, anya öléért. 

Midketten otthon vannak a (föld-)munkagépek világában (árokásó, betonpumpa, BobCat, útgyalu stb. nálunk mindennapos beszélgetés témakörébe tartoznak). Andorka odáig jutott, hogy számon kéri Apa munktársán a Toyotát ("apa autója") : - Te mit keresel itt? kérdéssel.

Kezd körvonalazódni , milyen nevelési területre kell összpontosítanunk a közel jövőben. :-)  

Mára ennyi. Puszi mindenkinek!

Darócziék

 Szép jó reggelt kívánunk mindenkinek. Ismét nagyon sok idő telt el az utolsó bejegyzés óta, amit fájlalhattok, irdatlan mennyiségű dolog történt velünk.

Legutóbb sajnálatosan eltört Zsófika kulcssontja. Álmában leesett az ágyról, sajnos elég szerencsétlen módon. Az orvos mondta hogy ez sajnos rendkívül gyakran előfordul kisgyerekeknél, de szerencse a szerencsétlenségben hogy ez egy úgynevezett "zöld ág" törés, ami azt jelenti hogy a csonthártya nem sérült. Tenni nem tudnak érte semmit, kötözni nem lehet, magától gyógyul, a doki szerint hét végére akár már rá is fekszik.

Amúgy meg nem mondta volna senki hogy a kis terminátorunkkal valami történt, első nap még sírdogált, másnap csak rosszkedvű volt, harmadnap már vidáman mászott négykézláb. És simán ráfekszik bármikor. Vagy szereti a fájdalmat, vagy nagyon gyorsan gyógyul.

Vettünk egy laptopot. Abból a célból, hogy majd jó sokat írogatunk itt a blogon. Nem miattatok, magunk miatt. Meg hogy Zsófi ne érezze úgy felnőtt korában hogy őt talán nem is szerettük, mert róla sosem írtunk semmit, még az ágyról is ledobtuk. Most épp azon gépelgetek. Jó kis gép ez, azt elhihetitek.

Andor ma volt mamival vonatozni. Kizárólag nagy dolgokat álmodunk, a vonatozás Püspökladány Vásártér - Püspökladány viszonylatban zajlott, természetesen retúr (retour) a teljes bruttó menetidő nem haladta meg a hat percet. Andor élvezte, amúgy kifejezetten masiniszta habitus, kedvenc helye Pladányban az állomás, minden héten pár nap az a program hogy mamival kimennek, megnéznek néhány vonatot majd irány haza.

Zsókinak (Bóbinak, Bófinak, Pókinak, Póknak Pótinak, Pátnak, Pókicának) sok neve van, egyelőre több mint foga, melynek számossága 5. Vicces mikor grimaszol azzal a pár kis apró foggal. Andort lazán beelőzte, neki ilyenkor még egy sem volt. Most viszont már van 12.

A súlyuk jelenleg  10 és 14 kiló, Andor javára. Andor egyébként elég magas fiú a kortársai között, illetve mivel folyamatosan, választékosan beszél, rendre többnek nézik mint amennyi. A szókincse szerintem üti az iskolás szintet, és a legritkább esetben fordul elő hogy valamit nem helyesen használ. Illetve kerülve a stílustalanságot szinonímákat használ. Nem szimplán igen, hanem persze, hogyne, miért ne,  nem! a válasz :-)

Tudja azt is hogy Ba*zdmeg, amit mami szerint Gubanctól tanult (ő az egyik munkás a cégnél, egy külön blogot érdemelne. Tőle tanultam olyan fordulatokat mint pl. a "min gondolkozol?" kérdésre a helyes válasz: " Hova sza*jak hogy ne leljék meg!") Era szerint tőlem. A gáz az hogy tényleg hallhatta, egyszer vagy kétszer, de ez neki elég a bevésődéshez.

Azt sem írtam valószínűleg hogy Zsófi tud járni. Tulajdonképpen egy éves korára járt, ezzel jól megelőzte ismét  a bátyját. Véget kell majd vetni ennek a versengésnek.

Szavakat is mond, Anya, Apa, nem, tessék (köszönöm) ez a két szó egy.

Tulajdonképp annyira régen írtam, hogy azt sem tudom mit hagytam ki eddig. Minden egy külön oldalt érdemelne, de én lusta vagyok és fáradt. Megyek elszívok egy cigit, aztán fürdök és lefekszem. De ígérem többször fogok írni, mert ilyenkor mindíg rájövök hogy én ezt alapvetően szeretem.

Csákómákó!

darócziék.

Most amúgy alszanak. Itt van Nagyi, jó sokat voltak vele kint az udvaron, ami lassan kész lesz ( térkövezünk, ne röhögjön senki, tudom hogy nem télen van a szezonja de mi akkor kezdtük, elvégre Papa is, én is itt dolgozunk, jól kifundáltuk hogy lehet két hónapra járhatatlanná és játszhatatlanná tenni az udvart. 

 Hamarosan új, meglepő és hihetetlen bejegyzések itt a blogon!

Zsófi rámosolygott Árpira!

Andorka beszakadt körmei, mitől lehetnek?

Már csak pár nap, vagy ki tudja? Gyertek és olvassatok!

 Olyan nehéz blogot írni mint a csuda. Most október 21 van, lassan este tíz és már tudom semmi sem fog az eszembe jutni abból amit mindíg megbeszélünk hogy tudatni kellene az egész világgal.

Bóbi 8 hónapos múlt. Önállóan feláll (persze kapaszkodva) és mászik mint egy kiskutya. Szeparációs félelmei vannak, ami azt jelenti hogy ha nem látja az anyját, ordít. (Era szerint ilyen idős korban még nem tudják hogy ők és az anyjuk nem egy ember, így kicsit elbizonytalanodnak amikor mami kimegy pisilni vagy enni.)

Eszik már almát, banánt, meg a jó és tudja miket, persze az anyatejen kívül. Hála istennek Őt nem kell tápszerezni mint annak idején Andort.

Már 2 este is tűrhetően aludt.

Andorka is jól van, kicsit néha féltékeny, de nagyon szeretik amúgy egymást. Azt hiszem 8 foga van, de ez nem biztos, nehezebb betekinteni a szájába mint bejutni a Tiltott Városba.

És most elmegyek aludni. 

 Szisztok!

Most van kis időm írni, sajnos úgy tűnik egy napra a 24 óra kevés ha mindent meg akar csinálni az ember. A számítógép abban a szobában van ahol Zsófi alszik, így mikor már alszik és tudnánk számítógépezni, akkor nem tudunk számítógépezni mert alszik. Más szoba viszont nem kerülhet szóba (ó de szép, szoba-szóba, még jó hogy nem esztéta senki tudomásuk szerint) mivel bárhol máshol Andor van jelen számítógép-szemszögből túlzott mértékben. Ugyanis ha a gép be van kapcsolva akkor kikapcsolja, ha ki van kapcsolva akkor meg be, illetve felül a székbe és gépel. Olyan funkciókat bír előhozni, amiről azt sem tudtam hogy léteznek, így később kalandos dolog eltüntetni őket.

Andorkának már 6 foga van, lassan két éves, nem sieti el. De azzal a hattal majdnem leharapta az este az ujjam. Egyébként most Mamáéknál aludt (este csak Zsófikát hiányolta erősen).

Két hete volt egy kis gondunk, nagyon csikarhatott a hasa, voltunk utána kivizsgáláson is. Nem szeretném részletezni, a lényeg az hogy most várjuk az eredményt, a gyanú szerint valahogyan a tehéntejjel nem kompatibilis a szervezete, amíg biztosan nem tudjuk, addig nem kaphat tejet-tejterméket. 

Ez kicsit nehéz egy olyan kisfiú esetében akinek az első szava az volt hogy "tejcsi" a második a "tajt" (sajt, csak fogak nélkül a foghangok bénák) én nem sokkal utána jött a "peepöl" (tejföl) Persze ez enyhe túlzás, de tény hogy minden ilyesmit imád.

NAgyon sokat beszél, konkrétan mindent elmond ami az eszébe jut, ragoz, mondókázik és énekel, sőt, mostanában ojat szoktunk játszani hogy én mondok egy sort, ő a következőt és nem téveszt. Ez Era szerint nagyon jó, sokszor az ovisok sem tudják még.

Bicajozik, motorozik, imád játszóterezni és egyre jobban elvan más gyerekekkel is (persze főleg Zalánnal és Sárikával)

Zsófi már régóta forog, de ezt már írtam. Bármikor felül, és próbál felállni. Mióta képes a helyváltoztatásra, kicsit jobban bírja az életet, egész jól el szokott játszogatni, nézelődni. Mostanában kicsit rosszul alszik, ez főleg Erának rossz, Zsófi sokszor nevet is rajta éjjel.

Két napja arra ébredtem pl. hogy zsófi üldögél az ágyban, piszkálja a lábam és remekül szórakozik azon hogy elkapdosom.

Sokat beszélget, ami külön vicces mert jó kis kappanhangja van, nem lesz szoprán az tuti, viszont a zenét ugyanúgy szereti mint Andor (vagy mint a szülei) Csápol, csapkod és gőgicsél ha valami jót hall. 

Mindemellet akaratos, ha nem teljesül azonnal amit kigondol akkor egy pillanat alatt behergeli magát, ami nagyon vicces mert elvörösödik a szemöldöke az erőlködéstől, majd megpróbálom lefényképezni.

Egyébként nagyon hálás társaság, nagyon szereti ha játszunk vele, nagyokat nevet és rikoltozik. Sajnos mivel ő már nem egyedüli gyerek, annyit törődés nem jut amit az ember szíve szerint adna, remélem nem vágja majd a fejünkhöz ha felnő.

Sajnos most mennem kell mert zsófi sír és ez nem tűr halasztást. Majd még folytatom.

Most már este van. Túl vagyunk az első geocaching kirándulásunkon. a láda nincs meg, de mi rontottuk el, ezt tudjuk. MAjd a héten valamelyik este elmegyünk érte. 

Andor közben belázasodott és hányt, most alszik. Talán jön a foga, talán megfázás... holnap minden esetre doki néni.

Azt elfelejtettem írni, igazából talán csak ez maradt le, hogy Andorka zsófit Bóbinak, Pókinak, Bóbitának  vagy Pókicának hívja. Jó esélye van ezek közül egy becenévre. Na meg az is hogy aktívan helyet változtat, azaz kúszik a kislányunk mint egy kis sikló. (amelyik lenyelt egy elefántot). Négykézlábra emelkedve ringatózik és próbál felállni (15-én lesz 7 hónapos).

Kérem szépen, ez a kislány eszik! Nemcsak tejet, hanem barackot, almát,sütőtököt, krumplit, répát és ma ismerkedett a brokkolival (ez nem tartozik a kedvencei közé, bezzeg a sütőtök...), a csirkemellet is bátran bekebekezi. :-) Úgy tűnik, nem lesz vega. Mindemellet boldog izgatottsággal keresi az anyatej forrását, ha a megfelelő pozitúrába kerül.:-)

Most pedig megyek, Era majd még átolvassa az irományt. P mi

Sziasztok! Remélem, akad még néhány olvasónk, annak ellenére, hogy nem gyakran jut időnk írogatásra.

SZÓVAL TELNEK A NAPOK, MIT NAPOK! HÓNAPOK. A MÚLT HÉTEN NYARALTUNK. MINDANNYIAN. :-) (Ezt a pár szót bemelegítésnek használtam, lassan elfelejtek írni is. )Aki indult már pár napra 2 kis gyerekkel, sejtheti , hogy tele volt az autó mindenfélével (utazóágy, dupla babakocsi, bőröndök, vízforraló, ellátmány stb.). Voltunk Ágiéknál (nagynéni-nagybácsi) látogatóban, a szentendrei skanzenben, játszótéren, kínai piacon, plázákban (csak hűsölés végett), dédimamánál, horgásztónál, keresztanyáéknál, strandon és minden flottul ment!!!! Zsófika boldogan rikkantgat és gagyog (nem is gagyog, ordibál). Nem tudom, áll -e még a "tünderkert " elnevezés egy ilyen hangos kislányra, ezért inkább alakulgató rocksztárnak nevezném. Már most elbújhat mellette Lukács Laci (lásd Tankcsapda. szerk.) Forgolódik, mint a motolla vagy mi, és lekúszik a játszószőnyegről. :-) Andorka mindent kipróbál, imádja a kis kavicsokat (Kőmíves Kelemen -effektus: építette a terméskő falat a skanzenben, kicsi kövekkel erősítve a réseket. Pár órás elfoglaltság csupán!) Még mindig csak 3 foga van, de azok gyönyörűek, most készülődik kb. 5 db a kinövésre.

A legcsodálatosabb dolog mégis csak az a nagy szeretet, amivel ők ketten szeretik egymást. Játszanak is együtt. Boldogan kacagnak, feltéve ha nem fáradt egyik fél sem. Az bizony elrontja az idillt és lesz belőle hajtépés, ráncigálás, taposás (és nem csak Andorka részéről).

Zsófika egyébként már forog, hasról-hátra és vissza is. Illetve igyekszik felülni, felállni, és nem szegi kedvét a sikertelenség sem. Mi lesz itt pár hónap múlva,én komolyan rettegek.

Andor pedig akaratoskodik, a sok nem mellett néha mond igent is. Illetve minden egyebet próbál. Például próbál mászni, bárhová, akár a zsófi ágyába is bemászik, pedig az magasabb mint ő. Holnap várunk egy nagyobbtétel szögesdrótot védelem céljából.

Kavicsokon kívül imád csikkeket is gyűjteni, és kiabálni hogy Apa Apa Hamm Hamm! Pedig talán egyszer láthatott cigizni...

Most nem írok többet, viszonz puszilunkmindenkit!

Mi négyen

Beszélgetés ma délben.

 Apa:- elaludt ez a kis dömper? 

Anya:- nem dömper hanem tündérkert.

A kis dömperkert amúgy anya szerint már hasra tud fordulni és éktelenül sivalkodik ha valami nem tetszik neki, vagy ha mér este fél nyolc van és fáradt. Kizárólag anyatejet eszik továbbra is, de vígan a szájába vesz bármit ami nem cumi, cumisüveg. Vidáman kacag és mosolyog ha ismerős arcot lát, és nem fáradt. Hatalmasakat pukizgat, és tudja ő is amit mi férfiak, hogy fingani vicces, mivel nagyon nevet utána.

Andorka fogzik, talán a 4. vagy 5. foga jöhet, sajnos nem tudjuk pontosan mivel a szájába nem enged betekintést. Kicsit megviseli, épp hőemelkedéses állapotában van, illetve most épp nem akar délben aludni, nagyi küzd vele.

Apa tanul, anya mos. Együtt lenni jó!

Képek folyamatosan frissülnek a picasán, www.picasaweb.com/daroczi.imre 

Illetve apa ma elkezdte szedni a reductil nevű csodaszert. Most kb ennyi, a hét végén bővebb komment is várható.

Pussz: Mi 4en

Sziasztok Olvasók!

Mindenekelőtt nagyon szépen köszönöm hogy ezekben a nehéz időkben-nem elég a gazdasági válság, még én sem írok ide- is minden nap van néhány látogató. Első sorban magunk miatt, másodsorban miattuk írom ezt a blogot.

Mindkét kisgyermekünk kirobbanó formában van. Andor már 18 hónapos múlt, fogai száma továbbra sem haladja meg a kettőt. Ügyesen és sokat beszél. Ezt pontosítom. Megérti a beszélt szöveget, és nemcsak az egyszerű mondatokat hanem az összetetteket illetve a kétértelműeket/vicceseket is. Valamint ő maga is viccel, például a standard kérdésre hogy adsz egy puszit? a standard válasz így hangzik: nem. Míg ha azt kérdezzük, hogy hol vannak azok a puszik amiket soha nem kapunk meg, azt felel, el(mentek). És közben nagyon jól mulat.

Egyedül Zsófit puszilja meg, de őt magától és bármikor. Sőt, a szeretet egyik legbiztosabb megnyilvánulásaként bármikor rá is feküdne. Zsófi ennek legtöbbször nem örül, de a hevesebb, még épp elviselhető közeledéseket bölcsen tűri.

Rettenetesen szeret továbbra is a szabadban lenni, bármeddig elhomokozna, főleg ha van víz is a közelben. Ugyanígy bármeddig elüldögélne az autóban, bekapcsolna mindent, illetve szerintünk jelenleg azt gondolja, egy igazi férfi legkedvesebb időtöltése, hobbija, munkája csakis az autómosás lehet, szígorúan pelenkáig vizesre ázva.

Zsófiról mindez nem mondható el. Alapvetően teljesen más mint Andorka, és valahogy mégis ugyanolyan.

Nagyon erős kislány, kis segítséggel hasra fordul, illetve tulajdonképpen születésétől kezdve ügyesen tartja a fejét. Szerencsére szopni tud, ám kizárólag ciciből (Andor szerint kiki, fogak híján a foghangok kissé ferdülnek) a cumisüveget erősen ellenzi. Ahogy a szájában érzi, a nyelvével iszonyú fintorok közben kilökdösi. Ugyanígy a cumit is. Amennyiben a hasa tele, puki-böfi volt (szokott lenni jó kedvvel, bőséggel) nagyon vidám kislány, nagyon sokat mosolyog, nevet ránk, illetve jól artikuláltan gügyög. És értelmesen néz :-)

Ellenben rettenetesen útál szabad levegőn lenni, ennél csak egy dolgot utál jobban, babakocsiban lenni. Így a babakocsiban sétálunk míg alszik a gyerek- átlagprogram nálunk úgy néz ki, hogy űzött vadként, karunkon egy bömbölő csecsemővel, valahol a környéken egy szilajul menekülő/eleső felkelő/csikkeket sebtiben összekapdosó másikkal rohanunk haza a biztonságba, négy fal közé. Era szerintem hónapok óta nem látta a napot, ragnarök van vagy mi. 

Egyébként Zs már lassan 7 kiló, jól fejlett három hónapos :-) de ha kérditek, nem, nem kövér. Nyugodtan nézzétek meg a képeket a szokott helyen. Hogy is lehetne kövér egy ilyen kisportolt családban?

Mi szülők is jól vagyunk. Effektíve szabadidőnk nincs, ezért is nem írok. Munka-tanulás-gyerekek-szundikálás, illetve gyerekek-házimunka-alvás a programunk, a hétvégék annyiban különböznek hogy az arányok tolódnak olyankor valamerre. Az alvás néha még hiányzik, de lassan kezdem elfogadni hogy éjjelenkénti 3-5-10 felébredéssel is simán túl lehet élni a másnapot. (ma anyósom alszik Andorral, holnap reggel lefényképezem.)

Egyébként Zsófi ebben is különbözik, ő nagyjából egy éjszakai evéssel átalussza az éjszakát.Bár most kicsit meg van fázva, így ez nem teljesen igaz, de alapjában véve jó éjszakai alvó.

Most nem jut már más az eszembe, befejezem a publikálást, közkinccsé teszem az eddigieket, illetve átadom Eránap a pennát, hogy egészítse ki, illetve cenzúrázza az eddigieket.

Apa

UI: Nem volt szükség sem kiegészítésre, sem cenzúrára. (Csak hagyjatok már aludni!) :-))) Era

Kedves Mindenki!

Kis kihagyás után újra jelentkezik a híradó. Elnézést kérek mindenkitől aki rendszeresen látogat minket, de két gyerek mellett blogolni pont kétszer nehezebb mint egy mellett :-)

Jól vagyunk. Zsófika holnap lesz épp egy hónapos, és el kell mondjam nagyon jó kislány. Eszik, néha büfizik, alszik. Az esték sem túl neccesek, kb. éjfélig folyamatos sírás van, utána viszont egy evéssel alszik hajnalig vagy reggelig. Szépen fejlődik, a súlya két hetes korára bőven meghaladta a születési súlyát, ami teljesen rendben van, illetve a múlt héten 4490 g volt. Emelgeti, forgatja a fejét és átható tekintettel fürkészi az arcunkat.

Már szokott sétálni, szereti a friss levegőt. Bár ez a március eddig frissebb mint amilyet elvárnánk, de sebaj, lesz még melegebb is. Holnap megyünk sétálni négyesben a Farkasszigetbe, biztosan készítünk fotókat, emlékeztetőül a lelőhely

www.picasaweb.com/daroczi.imre

Most fejezte be az evést, 110gr :-) öt perc alatt egy ilyen csepp lánytól szép teljesítmény.

Andorka rohamosan fejlődik. Nem tudom írtam-e már, de a hónap elején( 1-én) kinőtt a foga. Jupiiiii. Egyből kettő alul, bár azóta csend van. Manapság Ő is viszonylag jól alszik, egy éjszakai felébredéssel (és evéssel) kihúzza este 9-től kb. reggel 7-ig.

Zsófikához fűződő kapcsolata határozottan pozitív. Puszit szinte más nem is kap. :-) Néha kicsit kisajátítana minket, egyenként vagy együtt, ilyenkor ráncigálja Zsófinak a lábát (ez azt jelenti, tegyük le). Tulajdonképpen vidámnak és kiegyensúlyozottnak látszik. Nagyon reméljük, hogy ez így marad!

Andorka nagyon szeret énekelni is. Szépen utánozza az általunk használt szavakat, csak hát fogak nélkül nem mindig sikerül... továbbá tud szájharmonikázni, dobolni és játék szintetizátoron játszani. Kezdi tanulgatni a foci alapvető szabályait is. A formakereső játékba nemcsak a hengert, hanem a kockát is bármikor bele tudja dobni. Néha még a háromszög alapú oszlopot is. :-) (Ezt valószínüleg az apukájától örökölte.)

A kommenteket mind a négyen szívesen olvasnánk ( ha írna valaki)! :-) Ezúton üzenjük Gyöngyi néninek, hogy ajándék lenne számunkra, ha néha megosztaná velünk a gondolatait. :-))))

Most búcsúzunk.

Andorka, Zsófika és a szüleik

Sziasztok!

Ma tíz napos Zsófika, röviden megpróbálom összefoglalni, mi történt az eddigi kis életében.

Vasárnap megszületett, kedden már evett rendesen, és együtt volt Erával. Ez jó. Szerdán kiszedték a varratokat, és vártuk hogy hazajöhetnek-e. Ez azért volt érdekes, mert közben kitört az influenzajárvány Debrecenben is, a kórházban látogatási tilalom volt, tehát én el sem indultam amíg Era nem szólt hogy mehetek, hazajöhetnek. Nem árulok el titkot, szólt. Szerintem aznap mindenkit hazaengedtek, csak nehogy ott legyen influenzás :-)

Tehát hazajöttünk, és azóta is itthon vagyunk. Mint írtam Zsófi ma 10 napos. Azt hogy mennyi a súlya sajnos pontosan nem tudjuk, mert az esti kavarodásban mindíg elfelejtjük ruha nélkül megmérni. Ruhában 4.30 és 4,45 között változó... éjjel a hálózsákban lehet van 4,80 is.Itt és most jut eszembe, én még pucéran nem is láttam hátulról...mivel én fürdetem, én emelem fel, szemből. Holnap megnézem.

Egyébként teljesen jó kislány, szűk három óránként szopik, 70-100 grammokat, ami egy ekkora csecsemőtől kiváló, már az 50gr is jó lenne. A fejét (akárcsak Sz. Júlia majdani spanostárs és Keletis-zsírtábor-résztvevő) vagányul tartja, nem kell támasztani szinte semennyire, és forgatja, nézelődik. Ha könyv van a közelében, folyékonyan olvas.

Kicsit hasfájós, de ezt sajnos Andorral megszoktuk.

Andorkánk jól viseli, sőt szereti, bár eleinte nem értette a helyzetet, az anyukájára még talán haragudott is kicsit, illetve néha mutatja, mostmár Zsófit le kellene tenni és itt lenne az ideje vele biciklizni/hintázni/hógolyózni az udvaron stb.

Mindjárt teszek fel képeket a picasára, ott nézelődhettek továbbra is

www.picasaweb.com/daroczi.imre

A hét végén már voltak látogatók is, konkrétan az összes nagyszülőnek, nagynéninek és nagybácsinak illetve a kórházban megjelenteknek (Söcce, Kata, Letti és Tündike, Kovács család) és telefonos érdeklődőneklevélt írónak köszönjük az érdeklődést.

Külön pusziljuk Borit!

Andor, Zsófi, Anya és Apa

Sziasztok!

Folytatom a megkezdett történetet.

Tehát szülőszobában voltunk, ahol azzal biztattak, két napon belül biztos megszületik Zsófi.... Bár mi sejtettük nem lesz az olyan későn.

Erának 10 körül elkezdődtek a fájásai. Nem túl erősen, de biztosan jöttek 10 percenként. Amikor a doktor megvizsgálta, már mondta, hogy készítsék elő szülésre, ez némi borotválást és beöntést jelent, délben túl is estek a dolgon (míg én elszaladtam ebédelni)

Mire visszaértem, átvitték egy másik szülőszobába, ami közelebb esett a nővérpulthoz. Itt egy körül a fájások már erősebbek és sűrűbbek is voltak. Két órakor pedig a doktor úr megrepesztette a magzatburkot. Ez azt jelenti, hogy egy tűvel kissé megnyitotta. Alap esetben ez magától megy végbe, Andornál így is volt, ám most nem nagyon akart repedni.

Innentől az események felgyorsultak, a fájások erősödtek, szédítő tempó következett!

Negyed négykor engem kiküldtek a szülőszoba elé, mivel a délelőtt folyamán finoman jeleztem hogy nem kívánok részt venni magán a szülésen, mivel semmi értelmét nem látom annak hogy engem ápolgassanak a frissen szülő feleségem helyett. Fél négykor megkezdődött a szülés, és háromnegyed négyre meg is volt Zsófika. Mikor hallottam hogy sír én már bementem volna, de nem hívtak, még mindenféle csúnya dolgok folytak ott...

Aztán csak bementem, és megnéztem ezt a gyönyörű kisegeret, akinek mellesleg akkora hangja van mint egy oroszlánnak. Rajta feküdt az anya hasán, még csurom magzatmázasan, fekete hajjal és olyan kis lefelé görbülő szájjal mint az Andoré amikor sír.

Pár rövid perc után zsófit levitték a csecsemőosztályra, Erát a doktor úr rendbe tette (külső és belső varratok) és maradtunk a szülőszobán hétig.

Ez nagyon jó dolog, kicsit van ideje a mamának kipihenni magát és visszaemlékezve sokat is számít. Mikor Andor született, egyből le kellett menjünk mert sokan szültek, kellett a szoba, Era sokkal nehezebben is jött rendbe...

Hétfőn Erát betették egy kétágyas szobába, ahol együtt lehetett Zsófival, bár Ő még nem került mellé, mivel a szülésnél nyelt egy kis magzatvizet, és a nővérek jobbnak látták még egy napig megfigyelni.

Kedden viszont már egész nap Erával volt Zsófika, ami kb annyiból állt hogy evett, kicsit hányt, sírt, kakált, aludt. Szerdán pedig hazaengedték őket, most itthon vannak. Túl vagyunk az első éjszakán, ami nyugodtan telt.

Zsófika 40-70 grammokat szopik, ami bőven elég, kicsit néha sok is. Erának most Hála Istennek van teje. Most látszik, mennyire sokat számít az, hogy egyből az Anyukájával lehetett a kis gyönyörűségünk.

Valamint megfigyelhető, hogy iszonyúan szereti az apját is. Ez abból is látszik hogy ha felveszem nem sír tovább, ellenben büfög, kakil és néha hány egy kicsit.

Puszilok mindenkit, képek a picasán nézhetők!

Mi 

Kedves Mindenki!

Megszületett a kistestvérem, Daróczi Zsófia Orsolya. Annyit lehet róla tudni hogy kicsi és fekete haja van. További érdekesség hogy a blog ezentúl kettőnké lesz, ahogy az iwiwes oldalam is. A részletekért lelkesedő sokaság számára természetesen lentebb írok bővebben.

Tanulságos, hogy hogy megnőtt az oldal látogatottsága mióta Zsófi megszületett! 16.-án 11 látogató, ez mármár az aranykort idézi. (az átlag napi 2-5 között van)

És most a részletes beszámoló:

Február 15.-én reggel 6 órakor anya felébresztette apát, hogy elfolyt a magzatvíz. Erre apa kiugrott az ágyból és elkezdett összevissza szaladgálni, anya felöltözött, kiment fogat mosni, közben mentőt hívtak. A mentő a 30 másodperces utat ami a ház és a mentőállomás között van, sikeresen meg is tette 15 perc alatt, majd a mentős megkérte anyát hogy menjen már ki a kapuban álló mentőhöz a saját lábán, nem hozzák be a mentőágyat, se a kocsi nem jött be... na nem is kaptak semmi kis jattot az út végén.

este még folytatom

Este van. 22óra 54 perc, kicsit elment az idő, az apa vagy anya iwiwjén vannak fenn képek, de a legegyszerűbb továbbra is a

www.picasaweb.com/daroczi.imre

cím használata. Mellesleg ha valaki le tudná írni hogy lehet ide linket beszúrni, azt megköszönném...

Tehát anya kiballagott, majd mentőbe be és irány Debrecen, Kenézi kórház, ahol én is születtem. Közben felhívták a doktorunkat, hogy mennek.........

Itt átveszem a gépelést, andornak menni kell aludni tényleg. (Imi a szerk.)

Tehát felhívtuk Simót, (a doktorunkat) ami (tudtuk előre) jó mulatság volt, mivel ő jelezte bármikor szülhetünk, csak ne 15.-én mert akkor halaszthatatlan dolga van. Na bumm, ez is halaszthatatlan :-) Ő mondta hogy kitartás, épp utazik az ország másik végébe .

Közben megérkeztünk debrecenbe, ahol Erát megvizsgálták, és kiderült, nem is folyt el a magzatvíz hanem a nyákdugó egy része távozott. Közben Simó doki is hívott (aki egyébként egy nagyon rendes doki) és szólt hogy beszélt az ügyeletes orvossal, őt keressük, ő fog tudni mindent a későbbiekben segíteni míg Simó dr. haza nem ér. Nem lövöm le a poént teljesen, ha elárulom, nem ért haza.

A vizsgálat után Erát felvitték a szülőszobára. itt jó ideig nem történt semmi, azon kívül hogy neki fel kellett venni egy gusztusos fehér hálóinget, nekem meg egy 55 kilós emberre méretezett papírköpenyt meg egy műanyagkalucsnit a cipőmre. Estig abban voltam, a cipő nem bírt szellőzni, tudtomon kívül kikísérleteztem egy hatékony vegyi fegyvert. Tudom ócska poén, de tényleg ütött.

Most sajnos nekem is le kell feküdni, holnap folytatom, gyertek gyertek vissza sokan érdeklődve!(hisz az elbeszélés szerint még csak reggel kb. hét óra, hol van még a szülés...)

Sziasztok!

Tudom kicsit zavaró ez a sűrű jelentkezősdi, de most ez van, vannak történések.

A legfrissebb: tönkrement a fényképezőgépünk. Hat éves volt, béke poraira, de kibírhatta volna addig míg Zsófi megszületik... Apa épp le akarta fotózni anyát jelen állapot szerinti legnagyobb hassal. Így jártunk. Holnap elkérjük a mamáét, hátha ideadja.

Ági volt Hollandiában, találjátok ki mit kértem? A válasz az volt, fű van a kertben is, legeljek. Ilyen egy jó nagynéni?

Árpi meg Finnországban volt sarrkörön túli túrán. Ha előbb tudom, elhozatom vele a finn cumisüvegem hiányzó alkatrészét amit Diáék azóta vélhetően beszereztek.

De a legviccesebb csak most jön: suttyomban teletoltam ma a fürdővizemet! Friss, illatos kakával. Ilyet még sose csináltam, de nagyon élveztem! Szerintem Apáék is, mert mikor észrevették, felhőtlenül nevettek. Majd bónuszjátékként domesztosszal elmosták minden játékomat és a kádat is! Szupi volt. ( Bár ütősebb lett volna ha később veszik észre. és megmossák a hajam is az illatos vízzel. Eau de cologne)

Na csókolok mindenkit, legyetek jók! nem túl soká újra jövök! Andor

Sziasztok!

Bocsánatot kérek mindenkitől hogy rég nem írtam, de ez van, nem nagyon tudtok ellene tenni...

Eltelt egy hónap sikeresen. Nagyon sok minden történt amiről még nem számoltam be, és magam ismerve most sem fogok, mivel miközben írok, mindíg elfelejtem mit akartam.

Első és legfontosabb: Lesz egy kistestvérem! Mostanában, az anyukám feb.16-ra van kiírva, a hozzáértők (mami, szülők) szerint tudományos tények alapján (orrvastagság) nem lesz az olyan későn. Lehet holnap?

Holnap egyébként Anya megy Ultrahangra meg NST-re apával, én addig itthon leszek mamival és sétálunk sokat, remélem. Mert már tudok sétálni is!

A szüleim szerint már rég tudnék, csak féltem eddig tőle, szerintem meg ki ért hozzá jobban, én vagy Ők? Tény hogy január 29. óta segítség nélkül két lábon közlekedem bárhova. Ha sietek akkor két térden, vagy négykézláb. Vagy felállítom valamelyik szülőt, jöjjenek csak velem, azért az ujjukat fogva biztonságosabb.

Mostanában elég jól alszom, és már több mint 11 kiló vagyok. Jó mi? Illetve tudok szavakat, bár még csak a legszükségesebbeket (Anya, Apa, mama, papa, Ági, Nagyi, Árpi, zsepi, kupak, teteje, tej, tejpép,stb. az Andris, Nitta, Feri, Söcce, Sári, Zalcsi szavakat még gyakorlom.)

Próbálgatom az "Irányítástechnika" nevű tudományt, még nem tökéletes. Maminál pl. 100%-ban működik, csak toppantok és ordítok hangosan és az lesz amit én akarok, de Apánál egyáltalán semiféle hatást nem látok. Anya ha vonakodva is, sokszor beadja a derekát. Azért én is engedek sokat, pl. ha azt akarom hogy jöjjön velem, az a válasz hogy "várj drágám míg felállok" akkor türelmesen kivárom azt a 10-15 percet amíg feltápászkodik. Elég nagy a hasa, ha szült, edzeni kell.

Most hétvégén hatalmas családi csődület volt, hol mi mentünk, hol hozzánk jöttek, de végre láttam az összes szerettemet! Minden nagyszülőt, nagybácsit-nagynénit, unokatesót. Nagyon élveztem!

most már lassan 10 óra, megyek aludni. Puszillak benneteket!

Andor.

Bódult szilvesztert és Boldog Új Évet kívánunk az olvasók lelkes táborának!

És nem mellékesen új képek a

http://picasaweb.google.com/daroczi.imre/20081231#

címen elérhetők!

Ide nem annyira jó feltölteni, mert lassul tőle nagyon az oldal betöltése, ezért nyomatjuk máshová, bocs. De ott is lesznek képaláírások, tudjuk sokótak csak azokért jár ide.

Pusszmák: Andor, Zs, Era és Imi

Hellóbelló!

Vége a karácsonynak amit úgy vártunk!

Ettünk halászlevet, amit Apa csinált sokáig, meg kacsát amit szintén, meg pulykát amit Anya és finom volt biztosan, csak én még fogak híján nem kóstoltam, meg pépeset mint mindíg, de nem baj, enni szeretek, bármikor bármit.

Nagyon jó volt a karácsony, volt szép díszes fenyőfánk, meg sok vendégünk, Nagyi meg Dédi itt aludtak szenteste, jó volt velük.

Második nap meg harmadik nap Zalán, Sára, Nitta nagynéni és Feri nagybácsi (ők a keresztszüleim) voltak a szállóvendégeink, ez külön jó volt mert hely híján Apa és Anya is velem aludt. (második nap nem tudom mi történhetett mert csak pár órát aludtak a T. szülők, azt megelőzően a konyhában ücsörögtek és beszélgettek sokáig. Másnap aztán Apa meg Feri fáradtnak tűntek, mintha nem a régiek lennének.)

Kaptunk sok-sok ajándékot! Én bicajt, aminek a funkciója talán az hogy lehet tolni, kis sátrat bujkálható alagúttal, játéktároló dobozokat amikbe bele lehet ülni meg rá lehet állni, ruhákat (vagány farmert, szép pulcsit, bodykat, zoknikat, foma 1-es harisnyanadrágot  és még felsorolni sem tudom miket, állítólag kardigán is van köztük, de ezt a szót még nem ismerem), kisautókat, rénszarvason lovagoló télapót, szintetizátort (az 5. fajta hangszerem, és mindegyiken játszom) fa-puzzle-t, életem első színesceruza készletét, logikai játékot (fejlesztő hatású!)  és 15684 puszit (számoltam)

Ez valami hülye fétis hogy engem mindíg puszilgatnak?

Holnap megyünk disznót ölni az Anya keresztszüleihez Fülöpre, én fogom a farkát. (* szerk.megj. ezt kötve hiszem mert leghamarabb tízre érünk oda, akkorra a sportosabb diszók már meg vannak kaparva)

ÉS akkor: Mindenkinek köszönöm hogy velünk voltatok! Nagyi és Mama, Papa! Dédi, Feri, Nitta, Zalán, Sárika, Ági, Árpi, Andris, Söce (ő nem volt most de szeretem), Judit, Laci, Anya, Apa!

Love és Peace és Rock&Roll (mostanában CopyCon)

BUÉK!

Andorka

Sziasztok!

Felébredtem és írok ide nektek, magunknak.

Tegnap esett a hó. Ez jó mert lassan elfelejtjük milyen is az, Andor még nem látott havat sosem, mi se sokszor az elmúlt években.

Jól vagyunk, köszönjük szépen. Andor egészséges és jó baba, az éjjelek még neccesek de már talán jobb mint régen. Tápszer helyett már csak tehéntejet kap, jó zsírosat hadd hízzon :-) most olyan 10,6kg a súlya. Meg minden mást is eszik, tulajdonképpen amit mi azt mindent. Legújabb kedvenc a kacsazsíros kenyér pirosarannyal.

Járni még nem tud, de ez némiképp a gyávaságán múlik, ugyanis ügyesen megáll és lápdel, ha nem figyel oda, illetve ha fogjuk a kezét biztosan megy, sőt szalad. Most pedig úgy hallom felébredt.

Foga sajna még egy szál sincs, már nem is téma, annyira megszoktuk hogy nem jön...

Most megyek és megnézem a családom, majd még folytatom.

Puszi: Imi

Kedves mindenki aki néha ide téved!

Először is elnézést, a múltkor a címet elnyomtam, helyesen www.picasaweb.com/daroczi.imre de ezt lent is javítottam. De mivel senki nem válaszolt, sejtem hogy senki nem nézte meg.

Sejtettem én.

Történt pár érdekes dolog, pl. ma harmadjára bilibe gitteltem. (azért írok virágnyelven, nehogy a "k*ka" szót és színonímáit cenzúrázzák)

Apukám ma reggel készített magának reggelit. Már ez magában is mulatságos, de ha hozzáfűzöm hogy induláskor rossz szatyrot fogott meg és véletlenül a dédimama bugyogóit vitte magával... kész kabaré.

Azt nem tudom írtam-e már hogy elmúltam 1 éves és elmúltam 10 kiló (20 dekával)

Mostanában már tehéntejet is kapok. Meg minden mást is.

Most hirtelen ennyi, holnap jön a keresztanyukám és családja szülinapot köszönteni, a Daróczi család a múlt héten volt, holnap vagy később egy összevont tudósításra számíthattok, ha az anyukámon múlik akkor képekkel.

Puszi mindenkinek! Mi