Sziasztok!
Bocsánatot kérek mindenkitől hogy rég nem írtam, de ez van, nem nagyon tudtok ellene tenni...
Eltelt egy hónap sikeresen. Nagyon sok minden történt amiről még nem számoltam be, és magam ismerve most sem fogok, mivel miközben írok, mindíg elfelejtem mit akartam.
Első és legfontosabb: Lesz egy kistestvérem! Mostanában, az anyukám feb.16-ra van kiírva, a hozzáértők (mami, szülők) szerint tudományos tények alapján (orrvastagság) nem lesz az olyan későn. Lehet holnap?
Holnap egyébként Anya megy Ultrahangra meg NST-re apával, én addig itthon leszek mamival és sétálunk sokat, remélem. Mert már tudok sétálni is!
A szüleim szerint már rég tudnék, csak féltem eddig tőle, szerintem meg ki ért hozzá jobban, én vagy Ők? Tény hogy január 29. óta segítség nélkül két lábon közlekedem bárhova. Ha sietek akkor két térden, vagy négykézláb. Vagy felállítom valamelyik szülőt, jöjjenek csak velem, azért az ujjukat fogva biztonságosabb.
Mostanában elég jól alszom, és már több mint 11 kiló vagyok. Jó mi? Illetve tudok szavakat, bár még csak a legszükségesebbeket (Anya, Apa, mama, papa, Ági, Nagyi, Árpi, zsepi, kupak, teteje, tej, tejpép,stb. az Andris, Nitta, Feri, Söcce, Sári, Zalcsi szavakat még gyakorlom.)
Próbálgatom az "Irányítástechnika" nevű tudományt, még nem tökéletes. Maminál pl. 100%-ban működik, csak toppantok és ordítok hangosan és az lesz amit én akarok, de Apánál egyáltalán semiféle hatást nem látok. Anya ha vonakodva is, sokszor beadja a derekát. Azért én is engedek sokat, pl. ha azt akarom hogy jöjjön velem, az a válasz hogy "várj drágám míg felállok" akkor türelmesen kivárom azt a 10-15 percet amíg feltápászkodik. Elég nagy a hasa, ha szült, edzeni kell.
Most hétvégén hatalmas családi csődület volt, hol mi mentünk, hol hozzánk jöttek, de végre láttam az összes szerettemet! Minden nagyszülőt, nagybácsit-nagynénit, unokatesót. Nagyon élveztem!
most már lassan 10 óra, megyek aludni. Puszillak benneteket!
Andor.